Az Origó-Házban megrendezett esemény Gáspár Klára „Zrínyi Ilona fátyoltánca” című könyvének bemutatója volt, amely egyben egy érzelmes, zenével és irodalommal átszőtt kulturális utazást is kínált a jelenlévőknek. Az esemény különlegességét adta az írónő személyes története is: Gáspár Klára negyven évnyi önkormányzati munka után, nyugdíjba vonulását követően kezdett el irodalommal foglalkozni, miután világéletében reál érdeklődésű volt. Korábbi sikeres művei, mint a „Székelyvér” trilógia vagy „A gulág lánya” után ez az új kötet egy pályázat hatására született meg, amely Munkács ostromát állította a középpontba. Bár a pályázaton végül nem az ő műve nyert, a kiadó kiemelkedőnek találta, így végül önálló kötetként is megjelenhetett.
A rendezvényt a Bokréta Népdalkör fellépése tette hangulatossá, akik 2019 óta állandó kísérői az írónő bemutatóinak. Az elhangzott népdalcsokrot kifejezetten a történet helyszínéhez, Északkelet-Magyarországhoz és Mikóházához kötődően válogatták össze, hangsúlyozva Zrínyi Ilona kötődését Sárospatakhoz és Regéchez. Az énekek között szerepelt a „Magyarország az én kedves szép hazám” kezdetű dal is, amely méltó módon vezette fel a fejedelemasszony alakját. A dalok nemcsak zenei aláfestést nyújtottak, hanem érzelmileg is előkészítették a közönséget a történelmi drámára, egyfajta „naplevezető” higgadtságot hozva a teremben.
A könyv központi témája Zrínyi Ilona, a „hősnő” emberi, női és anyai oldalának bemutatása. Gáspár Klára hangsúlyozta, hogy nem csupán a harcokat kívánta ábrázolni, hanem azt az érző asszonyt, aki fél, szeret, anyaként aggódik és néha mélyen gyűlöl. A cselekménybe egy fiktív szálat szőtt: a császár egy olasz költőt, Leopoldo Kristofórit küldi kémként Munkács várába, hogy elcsábítsa a fejedelemasszonyt és kapitulációra bírja. A regényben bontakozik ki egyfajta plátói szerelem és a „fátyoltánc” motívuma, amely bibliai párhuzamként Salomé táncára utal. A történet szerint Ilona egy plátói viszony keretében járja el a táncot a költőnek, ahol a fátylak erotikája finom és nem zavaró.
A bemutatón Dévényi Ildikó művésznő közreműködött, aki részleteket olvasott fel a könyvből, megelevenítve Ilona és Leopoldo első találkozását, valamint a fejedelemasszony belső vívódásait. A felolvasások során feltárult Zrínyi Ilona mély fájdalma és dühe is: a Lipót császár iránti gyűlölete, aki kivégeztette apját, Zrínyi Pétert és nagybátyját, Frangepán Ferenc Kristófot. A műben az európai kultúra is hangsúlyosan jelen van: megjelenik Monteverdi zenéje („Lamento della Ninfa”), Lully és Balassi Bálint költészete, így a regény a 17. századi Európa kulturális képét is nyújtja.
Az írónő egy fontos mottót is választott a műhöz, amely a hűségről szól: a hűség nem az ingadozás hiányát jelenti, hanem a helyes cselekvést akkor is, amikor a szív majdnem megszakad. Ez a gondolat végigkíséri a történetet, hiszen Ilona hű marad második férjéhez, Thököly Imréhez és hazájához is, még a kapituláció után is. A rendezvényen bejelentették, hogy a könyv alapján egy monodráma is készül, ahol Dévényi Ildikó ölti magára a szerepet, és a hét fátyol már nem az erotikát, hanem Zrínyi Ilona utolsó hét napját és életszakaszait fogja szimbolizálni.
A program zárásaként egy kisfilmet vetítettek, amelyhez Gáspár Klára AI-alapú zeneszerkesztővel készített zenét és saját verset használt fel. Ez a modern technikai megoldás és a hagyományos népdalok találkozása méltó módon keretezte a délutánt, amely egyszerre volt tisztelgés a múlt nagy alakja előtt és egy kortárs alkotói kiteljesedés ünnepe.