2026. október 23-án, a munkaszüneti nap ellenére teljesen megtelt a nézőtér a Pécsi Origó-Ház Közösségi Térben, ahol a jelenlévők egy rendkívül tiszta, felemelő és szívhez szóló ünnepi műsornak lehettek tanúi. A megemlékezést a Pécsi Nyitott Színházi Műhely hozta el a közönségnek, az est házigazdája pedig Kis-Varga István volt.

A fiatal generáció hiteles hangja

A műsor különleges erejét és tisztaságát az adta, hogy a színpadon két ifjú művész, Cseperka Jázmin és Ligner Boglárka idézte meg a hetven évvel ezelőtti eseményeket. Bár koruknál fogva nem élhették át 1956 drámai napjait, előadásuk olyan mély átéléssel szólalt meg, hogy a közönség soraiban ülő idősebb és fiatalabb generációk egyaránt a történelem részének érezhették magukat.

Művészet és irodalom: a történelem kulcsa

Az előadás rendezője, Lukács Zoltán az irodalom és a művészet erejét hívta segítségül ahhoz, hogy a ma emberéhez is eljuthasson a forradalom valódi lelkülete. A produkció dramaturgiájában felcsendültek a Szabad Európa Rádió korabeli, személyes üzenetei, a forradalmi napok krónikája, valamint a magyar költészet halhatatlan sorai — köztük Ady Endre Föl-földobott kő című versének gondolatisága. Az október 23-i reményteli felvonulástól a barikádok harcain át a bukás tragédiájáig terjedő ív megrendítő hitelességgel jelenítette meg a szabadságvágyat.

Személyes emlékezés zárta az estet

A megemlékezés méltó és felemelő zárásaként Lénárd József pécsi költő lépett a mikrofonhoz. A költő — aki 1956-ban érettségizett Pécsen, és fiatalon maga is átélte a forradalom viharait — saját, megrázó költeményével ajándékozta meg a jelenlévőket. Személyes tanúságtétele és sorai hídba kötötték a múltat a jelennel, emlékeztetve mindenkit arra, hogy 1956 értékeinek őrzése mindannyiunk közös felelőssége.