A településrész Pécstől való elszakadását több civil szervezet ellenzi. Kérdés, hogy a városi cégek mennyiért szolgáltatnának az elválás után. Nem eretnektől való gondolat a Pécstől való elszakadás ötlete – hangsúlyozta Kis Varga István, a Mecsekszabolcs elszakadását ellenzők beszélgetésének helyet adó Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesület elnöke az elmúlt hét péntek estén –, de veszélyes lehet. Akkor, tette hozzá, ha a cél nem egy jobb minőségű közösségi élet kialakítására irányul, hanem pusztán erődemonstráció. Úgy vélte, el kell indulnia a párbeszédnek e témakörben, mindez lehetne a közös munka csírája.
Megvizsgálandó ugyanakkor az átrendeződés lehetősége, a vagyonvesztés mértéke. Farkas Tamás tanár úgy vélte, nem könnyű a keleti városrészt lehatárolni, és még nehezebb egyértelmű jövőképet megfogalmazni a város nélkül. El kellene gondolkodni azon, érvelt, hogy az elszakadás után mitől lenne a településnek önálló iskolája, óvodája, és ha megvizsgáljuk a lakosság szociális összetételét, kiderülne, hogy jóval több pénz szükséges a problémák megoldására, mint most, amikor Mecsekszabolcs a város részét képezi. Azon pedig el kellene gondolkodni, hívta fel a figyelmet Farkas Tamás, hogy ha Szabolcs Budapest mellett helyezkedne el, már milliomosnegyed lenne adottságai miatt. Nem érzelemmentes kérdésről van szó, fogalmazott Lebedy János helytörténész, tudomásul kell ugyanis venni, hogy ennek a minitársadalomnak egynegyede igen rossz szociális körülmények közt él, ráadásul Pécs peremterületként kezeli Szabolcsot, melynek egy része, például György-akna, nyomornegyed. Hangsúlyozta, hogy az Öntevékeny Keleti Városrész mozgalom komplexen próbálja a városrész gondjait kezelni. A részönkormányzat elnöke, Hering Gyula kiemelte, hogy az újságból értesült arról, hogy az ötösfogatnak nevezett civil szervezetekből álló egység a leválást fontolgatja. A részönkormányzat ezért rendkívüli ülésen kíván szavazni a kérdésről. Ő maga személy szerint nem ért egyet az elszakadással, ezért nemmel fog szavazni. Hering Gyula szerint előkészítetlen a terv, nem tudni, mennyi bevétele és kiadása származna az önálló településnek, kérdés, hogy olyan városi cégek, mint a Vízmű vagy a Biokom, milyen összegekért szolgáltat majd az elszakadást követően. Tasnádi Péter polgármester ebben az ügyben magához rendelte, jelentette be a képviselő, és ez nem biztos, hogy jót jelent. Levél a polgármesternek Levelet írt Tóth János és Bíró Béláné, a Pécs-Mecsekszabolcson csak ötösfogatként emlegetett civil szervezetek két vezetője Tasnádi Péternek. Ebben tájékoztatják arról, hogy milyen körülmények közt csatolták a városhoz 1947-ben a községet, és arról, miként laposodott el a részönkormányzat a kezdeti sikerek után. Úgy vélik, hogy a részönkormányzat felett eljárt az idő, s tovább kell lépni az önállósodás felé. E témakörben kérnek személyes meghallgatást a polgármestertől.